Augusztus 11-én este-éjjel a
"csillaghullás közben" szerettünk volna dr. Preczlik Gáborral közösen a Marsot
és más bolygókat észlelni. Sajnos este felhős, esős időjárás dominált egy-egy
kisebb pár perces égbolton átfutó "lyukacskával". Késő estig online tartottuk a
kapcsolatot, hogy mi legyen? Végül annyiban maradtunk, hogy "ma már nem, de
talán holnap hajnaltájt észlelhetünk." Ennek megfelelően augusztus 12-én
hajnali kettő órakor jött az ébresztő hívás Gábortól! 2 óra 30 utáni percekben
már indultak az eszközök az észleléshez. Amikor viszont elkezdhettük volna a
Mars észlelését, akkor sajnos a horizont közeli felhők kifejtették negatív
hatásukat és lehetetlenné tették a Vörös bolygó észlelését? "Ha már kint
vagyunk, akkor észleljünk egy másik bolygót!" ?Hiszen ez is cél volt!
Ráálltunk az 500/4000-es
Ritchey-Chrétien-távcsővel, a felszerelt DMK411 AU MONO kamerával és szükséges
szűrőszettel az Uránusz bolygóra. Sikerült is megörökítenünk. Hiába 4-szer
nagyobb a Földnél, mivel majdnem 4 milliárd kilométerre van tőlünk, mégis csak
egy 5,8 magnitúdós, 3,6 ívmásodperces látszó méretű halvány, zöldes árnyalatú
gombóc.
A sikeres bolygóészlelés után már láthatók voltak a reggeli pirkadat árnyalatai. Ekkor beszéltük meg, hogy "jó idő esetén ma este folytatjuk az észlelést".
Ugyanazon a napon a második vasárnapi közös észlelés nem sokkal naplemente után kezdődött. Elsőként a Vénusz bolygót vettük célba, majd áttértünk a Jupiterre. A megfigyeléskor sajnos a Vénusz nagyon nyugtalan volt. A légköri nyugodtság a bolygó környékén 3/5, míg az átlátszóság 6/10 volt. A nyugtalan légkör, az előtte elvonuló fátyolfelhők rossz hatással voltak a fényképezhetőségére.
A Jupiter esetében hasonló helyzet állt fenn. A légköri nyugodtság egy fokozattal jobb volt, de a környékén és előtte elvonuló felhők az észlelését ellehetetlenítették. Ekkortájt már Vass Gyöngyi alapítványi tagunk is ellátogatott hozzánk.
Ezt követte a Szaturnusz fényképezése. Mint látható az alábbi képen, sikeresnek mondható a 0,3 magnitúdós, 17,78 ívmásodperces látszó átmérőjű, 9 CsE távolságra levő óriásbolygó észlelése. A képen látható a 120 ezer kilométeres bolygó, a felszínétől 6 ezer kilométerre kezdődő és 120 ezer kilométerig tartó gyűrűrendszere. Egy fekete-fehér és egy színes-kontrasztos verzióban látható a gázbolygó.
A Mars észlelés volt a fő célunk! Bár a
maximális Mars-közelség már több hete volt, mégis ki lehet használni a jelenleg
is viszonylag kicsinek mondható 59 millió kilométeres távolságot. A fényessége
-2,6 magnitúdó, a látszó átmérője 23,64 ívmásodperces volt. Színes és
kontrasztos fekete-fehér változatban látható alább a Föld vörös kistestvére
Végül egy külön bekezdésben a képek feldolgozásával
kapcsolatos információk? A felvételeket dr. Preczlik Gábor dolgozta fel.
DMK 41AU02.AS fekete-fehér kamera, szűrők: ZWO RGB szett, 2x barlow, 1280x960
pixel felbontás, feldolgozás: Autostakker, Registax, PS szoftverekkel. Idő
felvételenként átlagosan 2-3 perc.
Uránusz: 2018.08.12. 04:29 CEST, összesen kb. 8000 -ből 3000 képkocka felhasználásával, szoftveres nagyítás: 200%
Vénusz: 2018.08.12. 20:37 CEST, összesen kb. 6000 -ből 2000 képkocka felhasználásával, szoftveres nagyítás: 200%
Szaturnusz: 2018.08.12.
21:21 CEST, összesen kb. 6000 -ből 3000 képkocka felhasználásával, szoftveres nagyítás:
200%
Mars:
2018.08.12. 22:02 CEST, összesen kb. 6000 -ből 3000
képkocka felhasználásával, szoftveres nagyítás: 200%
Írta: Hegyi Norbert
